Tanyaszínház dosszié

Ami pedig a politikai kiaknázást illeti...
igen, ahol a politika kezdődik, ott megszűnik
a művészet és a tudomány, megszűnik a jog és belátás.
Bartók Béla

Előszó

A színházi szabadság – betiltva

Egy nemzetközi méreteket öltő színházi botrány tanulságai

Az 1978-banKavillón alakult Tanyaszínház „a magyar színházi életben ma is egyedülálló, de az európai színházi életben is párját ritkító alkalmi vándortársulat" , amely minden nyáron útra kel és a településeket járva több ezer vajdasági nézőhöz viszi el a színházi élményt.

Hajnal Jenő , a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) előző(2014 és 2022 közötti)elnökea testület nevében, de – a sajtóforrások alapján – annak a megkerülésével 2021. július 27-én közleményben fejtette ki, hogy a színház Ödön von Horváth Kazimír és Karolina című darabja „a gondtalan, minden korosztálynak szóló színházi élményt nem tudja elvinni közösségeinkbe, városainkba és falvainkba, hiszen a társulat előadása a Tanyaszínház fényes múltját, örökségét és mindazt kérdőjelezi meg, ami oly fontos, értékes számunkra" .
Az MNT elnöke „elfogadhatatlannak" tartotta, hogy a társulat nyári körútja folytatódjon, s „arra kérte a szervezőket, hogy mondják le a többi helyszínen való vendégszereplést" .

Az MNT közleményére július 28-ánLénárd Róbert, a Kazimír és Karolina című előadás rendezője és a Tanyaszínház vezetősége is válaszolt.
– Döbbenten és növekvő rettegéssel olvasom újra és újra a Magyar Nemzeti Tanács közleményét, amelyben (eufemizálva ugyan) betiltja a Tanyaszínház Kazimír és Karolina című előadását. Döbbenten, mert nem gondoltam volna, hogy a művészet szabadságába ilyeténképp bele lehet taposni 2021 nyarán. Rettegéssel, mert a történelmi tapasztalat szerint az ilyesmi sokkal rosszabb dolgok előjele szokott lenni – írta közleményébenLénárd Róbert .
– A hozzánk intézett kérést megkaptuk és tudomásul vettük. A Tanyaszínház a múltban is, és a jövőben is meg fogja hallani és elfogadja a Magyar Nemzeti Tanács kéréseit. Ennek értelmében az Ödön von Horváth: Kazimír és Karolina előadásunk további turnéját felfüggesztjük, eleget téve a kérésnek. [...]
Alkotóként nem engedhetjük meg magunknak, hogy egy elkészült művet eltemessünk, mielőtt a vállalásainkat teljesítettük volna. Így a Tanyaszínház vezetősége, az előadás alkotói és a társulat úgy döntött, hogy teljesíteni fogjuk a vállalást. Ennek fényében (2021 – B.A.) augusztus 12-ig a Kazimír és Karolina előadásunkat minden este le fogjuk játszani Kavillón a színház művésztelepén nyitott ajtók mellett, este 21 órától. Ezzel tartozunk önmagunknak és az általunk létrehozott – hibáktól bizonyára nem mentes – előadásunknak, valamint a színház szabadságának – áll egyebek mellett a Tanyaszínház vezetőségének válaszában.

Pásztor István , a vajdasági képviselőház és a VMSZ akkori elnöke, szükségesnek tartotta, hogy még ugyanazon a napon nyílt levelet intézzen Hajnal Jenőhöz, amelyben támogatásáról biztosította.
– Kedves Jenő! Jól döntöttél! Mert abból csinálnak alkotói szabadságkérdést, hogy a Tanyaszínház produkciójának hol vannak az erkölcsi, beszédbeli határai? [...] Tehát, igazad van, Jenő, ez nem esztétikai kérdés, hanem civilizációs. Olyan határokon lép túl a Tanyaszínház, ami összeegyeztethetetlen a vajdasági magyar közösség értékrendjével – írja Pásztor .

Időközben a Kazimír és Karolina előadásának a betiltását a világhálón – határon innen és határon túl – szokatlanul sokan kommentálták.
IlcsikSzebasztián néző írja, „rájött" miért kellett az előadást betiltani: „Mert Pásztor is és Hajnal is meglátták magukat egy-egy tükörben. Aki látta az előadást az tudja miről beszélek, aki nem látta annak pedig nincs joga bírálni a társulatot! Ők olyan színházat, olyan kulturális életet akarnak, mint ami a 19. század végén és a 20. elején jellemezte a magyar kultúrát. Ugar! Így nevezte Ady. Ők ezt akarják, hogy az emberek csak nevessenek, és mindig sulykolják beléjük a nemzeti öntudatot, hogy ne vegyék észre a problémákat, és a választásokon a VMSZ-re szavazzanak. Ez az előadás viszont más volt. Gondolkodásra késztetett, rávilágított a társadalmunk, a közösségünk problémáira, visszásságaira" .

Sokan mások is állást foglaltak a Tanyaszínház mellett.
Czérna Ágnes esztéta, a Tanyaszínház monográfusa szerint „a Tanyaszínháznak, mint folytonosan megújuló intézménynek, nem lehet más 'művészeti vezetője', mint a mindenkori trupp maga" .A művészet legyen szabad! A Tanyaszínház legyen szabad!És nem utolsósorban legyen szabad elvinni a tanyákra! – írja a Tanyaszínház színházesztétikai arculatának a vándorszínház történeti kontextusában való áttekintése Hajnal Jenő és tsai a Kazimír és Karolina betiltását „megalapozó" kifogásainak és kívánalmainak tükrében című cikkében .

A szakmai szervezetek, köztük a Színházi Kritikusok Céhe is „elítélte a Magyar Nemzeti Tanács elnökének lépését" és felszólította az elnök urat, hogy „tartózkodjék bárminemű kulturális esemény politikuskénti minősítésétől és betiltásától" .
– Betiltani egy előadást – a legrosszabb időket idézi. Néhány szélsőséges, törvénybe ütköző megnyilvánulást leszámítva erre nem kerülhet sor, ez cenzúra, erre senkinek nincsen joga – áll a hosszú múltra visszatekintő szakmai szervezet nyilatkozatában, mely a rendszeres színikritikusi tevékenységet folytató szakemberek legfőbb és egyetlen magyarországi érdekvédelmi-képviseleti szerve .

A vajdasági magyar közösség válasza a Kazimír és Karolina előadás betiltására az volt, hogy estéről estére „zsúfolásig megtelt a nézőtér Kavillón" .

Hajnal Jenőnek és Pásztor Istvánnak „sikerült olyan mértékben ráirányítani a közvélemény figyelmét a Tanyaszínház produkciójára, amilyenre az utóbbi évtizedekben aligha volt példa" .
És nem csak a betiltott produkcióra, hanem arra is, hogy milyen vezetők álltak(és vannak ma is) a Magyar Nemzeti Tanács és a Vajdasági Magyar Szövetség élén, akiknek a vezetése alatt bekebelezték a legfontosabb intézményeinket, megszüntették a szakmaiságot, a sokszínűséget és a párbeszédet, hogy az tetsszen nekünk is, ami nekik.

Vajdasági magyar közéleti személyiségek (2021. július 31-én) Szabadságot a Tanyaszínháznak!címmel aláírásgyűjtést kezdeményeztek, melyben követelték, hogy „az MNT mielőbb tűzze napirendre Hajnal Jenő diktátumát és határolódjon el tőle. Továbbá mondja ki, hogy a színházi emberek és a színikritikusok továbbra is szabad légkörben végezhetik alkotómunkájukat, a közönség pedig ezentúl is zavartalanul látogathatja színházainkat" .
– A Vajdasági Magyar Szövetség és a párt utasításait vakon követő Magyar Nemzeti Tanács huzamos ideje olyan anyagi forrásokat elosztó és ideológiai kormányzó tevékenységet folytat, amely voltaképpen egyenlő a vajdasági intézmények (iskolák, színházak, médiaházak, kiadók, egyetemi karok, alkotóházak, művelődési központok) dirigálásával és kisajátításával.
Autonómia nélkül nem lehet kultúrát teremteni, tudományos munkásságot vagy művészeti tevékenységet folytatni – írták a petíciókezdeményezői , amit 2021. augusztus 7-éig 658-an támogattak .

Az epilógus az lett, hogy – a tömegtiltakozások csillapítására – Pásztor István pártvezér (valamiféle moderátornak adva ki magát) magához rendelte a vajdasági magyar színházi vezetőket „jövőképeket kialakító beszélgetésekre, szót értésre" .
A VMSZ elhunyt elnökének 2021. szeptember 27-ei jegyzetéből kiderült, hogy házi feladatot adott a színházi vezetőknek, készítsenek „társulati, illetve intézményi jövőképet", amiből aztán majd (talán/egyszer/netán) elkészül „a jövőbeli, középtávú színházstratégia alapja" (sic!) . Ebből azonban a továbbiakban semmi nem lett.

Ez után – csaknem két évig , pontosabban az MNT 2023. július 14-ei 7. üléséig – „csend ülte meg a tájat",ami alatt a VMSZ-nek (az MNT által) sikerült megtörni a Tanyaszínház ellenállását, önállóságát és függetlenségét. Ezen az ülésen az MNT döntött: a 45 éves Tanyaszínház tevékenységét a továbbiakban nem polgári egyesületként, hanem alapítványként folytatja.
– A Magyar Nemzeti Tanácsülésének egyik kiemelt, megvitatásra került témája a fennállásának 45. évfordulóját ünneplő Tanyaszínház működésének biztosítása volt. Ahhoz, hogy ez zökkenőmentes legyen a jövőben, megalapításra kerül a Tanyaszínház Alapítvány, az MNT mellett még négy alapító összefogásával – írta Fremond Árpád, az MNT elnöke a hivatalos Facebookoldalán .
A néhai Pásztor István, a VMSZ nevű magyar-szerb vegyespártelnöke bizalmi emberének, Fremondnak a szavai szerint –aki a párt alelnöki pozíciójából került az egypárti (Véemeszes) MNT élére – „a közösség és a közönség igényeit csakis a Tanyaszínház intézményesítésével (?? – B.A.) lehet kielégíteni" .
Mint az ülésen kiderült, a Vajdasági Tanyaszínház Alapítványnak (VTA) öt alapítója lett, a Tanyaszínház Egyesület, az MNT, Topolya község önkormányzata, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet. Az Alapítvány igazgatóbizottságának is 5 tagja lett, az ügyvezető pedig Nagy Ottó . (Ismeri valaki?)

A Tanyaszínház lényege az alulról építkezés, a mozgalmi jelleg, a spontaneitás, az amatőr és a hivatásos közti határok elmosása volt.
A Vajdasági Tanyaszínház Alapítvány létrehozásával és az MNT Lovas Ildikó , a testület tagjának, Kulturális Bizottsága elnökének, a néhai Pásztor István élettársa alá rendelte Tanyaszínházat. Annak a Lovas Ildikó „kultúrtantinak",akinek a nevét összefüggésbe hozták Hajnal Jenő levelével. Sövény Ferenc, a tevékenységét felfüggesztett Magyar Mozgalom elnöke szerint, ugyanis „tudjuk", Hajnal közleményét és Pásztor nyílt levelét „ki mondta tollba" .
– Ezen egymásra válaszolgató levelek írója nem lehet más, mint Szabadka friss Pro Urbe-díjasa, a VMSZ Dobrev Klárája és szürke eminenciása, Lovas Ildikó. [..] Értitek, gyakorlatilag saját magával levelezget. Ő bizonyára jól szórakozik, nem úgy, mint azok a nézők, akik miatta nem láthatják idén a Tanyaszínház előadását – mondja Sövény a videófelvételében .
Virágnyelven: Az „intézményesítésével" (mintha eddig nem intézmény lett volna!) megszűnt a Tanyaszínház 45 éves függetlensége. Szép csöndben, a színház szabadságáért kiálló tömegmegmozdulást maga alá temetve.

A Tanyaszínház 2021. évi turnéjának a leállítását a Pásztor-Hajnal diktatúra „második nagy (nemzetközi méretet öltő – B.A.) kultúrbotrányának" is nevezték – mivel az elsőnek „a szabadkai Népszínház magyar társulata 2014 decemberi 'betörésének' kísérletét tekintik egy szélsőjobbos káder kinevezésével" .
Időközben a Tanyaszínház kálváriájának főszereplői eltűntek a porondról. Hajnal Jenőnek az 2022. évi MNT választásokkal megszűnt a mandátuma. Pásztor István 2023. október 1-jén elhalálozott. Lovas Ildikót – Pásztor Bálint, a VMSZ új, dinasztiás elnöke szerint „elütötte a vonat – természetesen képletesen mondva" .

ATanyaszínház dosszié első részea Kazimír és Karolinaszíndarab betiltásával kapcsolatos 14 írásomat tartalmazza, amelyek eddig nyomtatásban nem, vagyis csak a közösségi hálón lehetett olvasni.
Az írásokban időrendi sorrendben foglalkozok a Tanyaszínház-botránytörténéseivel, illetve az együttes 2021. évi kálváriájával és annak az utóeseményeivel.
A bevezető után található Czérna Ágnesidézett alapos írása, akinek ez úton is köszönöm a szíves hozzájárulását a közléshez.
A kötet második része az előadás betiltásával kapcsolatos 12 dokumentumot, a harmadik része pedig a sajtóban megjelent írások, cikkek gyűjteményét, amely a VMSZ második nagy kultúrbotrányának(nem teljes) sajtóvisszhangját tartalmazza(kimaradtak sajnos egyes, a közösségi oldalakon található rádió- és TV-interjúk), de így is közel 200 (magyar és szerb nyelvű) illusztrált írást és olvasói reagálásra terjed ki.
Mindegyik dokumentumés írás forrása fel van tüntetve, így könnyen elérhető, miáltal az érdeklődőkteljes betekintést kaphatnak a vajdasági magyar színház szabadságáért folytatott küzdelembe. Ugyanakkor betekintést nyújtanak kultúránk és művelődésünk helyzetének alakulásába és problémáiba is, amelyekbőlkirajzolódnak a (fő)szereplők és az egyes szerzők pro et contra állásfoglalásaiis.Mindannyiunk tanulságára és okulására.

BOZÓKI Antal

 A teljes írás itt:

Koródi Márta • ÚTSZELETEKKEL

2024. május 24.

MEGJELENT!

Koródi Márta ÚTSZELETEKKEL

Az új generáció útra bocsátása minden korban az egyik legszebb emberi kötelesség. Koródi Márta ÚTSZELETEKKEL című könyvében az európai kultúra bölcsőjétől indul el az egyetemes tudás útját követve.

A szerző filozófiatanár, gyógypedagógus. Életútja a Délvidéken, a magyar közösséghez tartozóként indult el, de egyetemi tanulmányait már Belgrádban végezte, szerb nyelven. Később Németországban tanult és dolgozott. Ahogy megfogalmazza: „Az anyanyelvem és a működésem, a haladásom nyelvének a polaritása az évek során bennem a német nyelvben oldódott fel. Németországi tartózkodásom ideje alatt egy új perspektívából jelent meg számomra a kérdés: Mi a magyar nyelv?"

Könyvében több évtizedes elméleti kutatásait és gyakorlati tapasztalatait fejti ki. Az írások a pedagógiai-gyógypedagógiai munkája során felmerült kérdésekre adott válaszai.

(Részlet Szepesi Dóra írásából)

JOGSÉRTÉSEK ÉS ZAKLATÁSOK – 2023. évi kronológia

A délvidéki/vajdasági nemzeti kisebbségek zaklatásai és jogsérelmei
– 2023. évi kronológia –

BOZÓKI Antal