Jerzy Paruszewski

2013. április 19.

Hűséges folyók/Wierne rzeki
hangoskönyv/ksiazka mówiaca
részlet/szczegół

Bemutattuk Jerzy Paruszewski – Társulatunk kiadásában és Óbecsén megjelentetett! – kétnyelvű verseskönyvét. Jerzy Paruszewski anyanyelvén, lengyelül, Tari István magyarul olvasott fel a lengyel költő nyelvünkre lefordított verseiből.

 

Emlékezetes élménybeszámoló

2013 április 12.

Emlékezetes élménybeszámolón vettek részt azok, akik megjelentek a Historiae Óbecsei Hagyományőrző és Történeti Társulat 2013. április 3-án megtartott rendezvényén, melyen Buzás Mihály, az Al-Duna szerelmese, folyamunk déli titkainak fürkészője, Bekopogunk a Vaskapun címmel, sok-sok régi és új képpel érzékletessé tett „szerelmes földrajzával" csinált természetjáró kedvet szülőföldünk jobb megismeréséhez, szellemi, érzelmi birtoklásához.

Bekopogunk a Vaskapun című estünk meglepetés vendége az óbecsei Fokos zenekar volt.

 

Ligeti László fotó  Ligeti László fotó 

Bekopogunk a Vaskapun

2013. március 28.

 

A Historiae Óbecsei Hagyományőrző és Történeti Társulat szeretettel meghívja Önt, családját és barátait rendezvényére.

 

Buzás Mihály takaróképekben bővelkedő igényes valóságfeltáró élménybeszámolóját tartja  az AL-Dunáról 2013. április 3-án, szerdán, 19:00 órai kezdettel Óbecsén, a VMDK székházában (Köztársaság utca 144.).
 

 

Az est házigazdája: Tari István.

 

 Szíves megjelenésükre/megjelenésetekre számítunk!

 

 

HÓHÉRÁT DICSŐÍTŐ ÁLDOZAT

2013. február 20.

Tari István

Éppen harminc évvel ezelőtt, 1983. február 20-án jelent meg a délvidéki magyarság napilapjában, az Újvidéken nyomtatott Magyar Szóban, az a rövid, két flekknyi – két gépelt oldalnyi, ahogyan már ma mondják: 3959 leütést (szóköz nélkülit) tartalmazó – szöveg, melyet a délszláv államalakulatban és kisebbségi sorsban élő magyarság főtudora, a magyartanárok tanára, egyesek szerint: a tollforgatókat íróvá ütő/avató, az írókat tananyaggá tevő fő-fő írt alá; az a szöveg, mely nagy fölhajtással, csinnadrattás tömegtájékoztatással, a tartományi televízióban és rádióban is elhangzott, mely bűzbombaként robbant a Kárpát-medencében élő magyarság irodalmi kultúrájában.

Miről is szólt, mit is akart közölni, harminc évvel ezelőtt, az a rövid, maga után árulkodó flekket, foltot hagyó, fejedelmi többesben dörgő förmedvény? Elbődülő címével: Még Illyés Gyulától sem!, balkáni felsőbbrendűségét lobogtatva, a már halódó Illyés Gyulát rendreutasítva, megleckéztetve.

 

Bővebben...