Tari István ● FELNYURGULT RÉSZVÉTTEL
Tari István verse FELNYURGULT RÉSZVÉTTEL Minden hazugság, földön ami szép: Csontváz, ijesztő a valódi kép; (Arany János)
Mennyi kishitűség serceg lobog Szaglászó szöszmötöléssel mennyi Sérelem mennyi rejtőzködés és Félelem szorongatja a torkok Köszörülő szorgos szűkölését Felnyurgult részvétbe kapaszkodva
Korszerűsített Szolgalelkűség! Aki most a jegenyék vibráló Hegyét babrálod tudhatnád jól nem Babra megy itt a játék! Lázadást Mímelő választásod messziről Már törtető szabadságnak látszott Tömegsírok zsíros hörgő földjén Fölélénkített drótsövény-örvény Babként pergő fülbevalók gyűrűk És fogak kitépdesett aranyán Villogó történetek hiánya Megtestesülő kiűzetések Vesszőből font pajták pajtikáim Mennyire szerethetőek vagytok A tavasz rejtjelét hordó szélben Újjászülető betolakodók Kiváltságait cibáló szélben Másodvirágzásunk hóesését Vasfüggönyök irdatlan rozsdáját Időhúzását idézve lágyan Hullámzó szeméthegyek közt kormos Bűzt pöfögő autók lerobbant Bősz erőlködésében fölpiszkált Bosszúvágyak és múltba forduló Téblábolások füstölgésében Az esetlenség már terepszínű Csapatszállítóinak nehézkes Menetében És ami messziről Szabadságnak tűnt az a gerincünk Megtörése megroppantása volt
Korszerűsített Szolgalelkűség! Aki most a jegenyék vibráló Hegyét babrálod tudhatnád jól a Baj felhőszakadásból van meg a Dicsőségért küzdő katonából Ki csupáncsak háborút akarhat Míg a reggel nem napolja el a Fülledt béketárgyalások harci Kedvével próbakövek záporán Önmaguktól hízó tévhiteken Át közben kisemmizettségén a Csömör handabandázása száll a Széllel kavargó szirmokkal együtt Az átázott föld sötét árnyára
Korszerűsített szolgalelkűség! Az átázott föld felett bokszerek Kínzókamrák és használt óvszerek Dermedő erőszakos tömege Magok elbitangoló fölöttes Énjükkel vakító selymes pöttyök Csírázó tömkelegébe veszve Hördülnek föl hosszan a szirénák És a Zsákmányszerző Mohóságba Burkolódzó hatalomimádat Gátlástalan szómenése árad |
Forrás: Versmaraton, mediaklikk.hu, 2018. április 11.